Múlt héten, mikor Zalacsányban a kúton voltam vízért, amíg folyt a víz a kannákba, kitakarítottam a kút környékét. Két nagy nyírfa áll a kút két oldalán, onnan is sok szemét hullik a kútra (levelek, ágak), de sajnos a nagyobb rész emberek hordják oda.
Eszembe jutott, hogy leszedek egyetlen nyírfa termést, és minden magját elültetem. Hány fa lesz belőle vajon? Egyelőre még csak ötlet, de a termés már megvan, várja a dobozban a megfelelő helyet és időt - még a nyáron el kell ültetni a magokat, hogy jövőre már nőhessenek.
Ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág (J.A.)
Kertészkedés, gerillakertészkedés, bio-öko gyógynövénykedés és egyéb növényekkel kapcsolatos foglalatosságaim.
2010. július 28., szerda
ökograffity
Egy gyors link angol ökograffity-street-art-gerillakertészekhez:
http://hg.hu/blog/10013-oko-graffiti-az-uj-kornyezettudatos-streetart
http://hg.hu/blog/10013-oko-graffiti-az-uj-kornyezettudatos-streetart
2010. július 7., szerda
Varjúháj a virágóra mögött
Mióta láttam a guerrillagardening.org honlapot, nézegettem, hogy hol is ejthetném meg az első akciót. Rá kellett hogy jöjjek, hogy Székesfehérvár bizony tele van növényekkel, a parkok rendezettek, az utcák tele vannak kaspókkal, virágládákkal, ami jee.
Mégis találtam egy helyet a belváros szivében, a virágóra mögötti kis parkban, ahol két beton kaspó árválkodott egy "fasiszta áldozatok emlékműve" mellett. Tökmindegy, akkor is raktam volna rá virágot, ha a Júdeai Népfront emléktáblája :o) - (mondjuk a Júdeai Nemzeti Frontéra nem raktam volna ... :o)
Az alapanyag a tavaly installált kis sziklakertem amúgy is túlburjánzó varjúhájai (Sedum) - fehér varjúháj, hegyi varjúháj és borsos varjúháj. Az első kettő épp virágzik, a borsos jövőre fog - szép sárga virága lesz, nem olyan nagy, mint a hegyi varjúhájé, de mindegy.
Hétfő reggel munka előtt oda kanyarodtam a bicajjal, kislapát elő, föld fellazít, kipótol, növények be (szélre a borsos varjúháj, az a legkisebb, középre a nagyok), egy-egy liter víz meglocsolásra, majd még kell vinni rájuk egy kis földet, meg még egyszer meglocsolom, de azután oldja meg magának esővízzel, azért pozsgás ...
Mégis találtam egy helyet a belváros szivében, a virágóra mögötti kis parkban, ahol két beton kaspó árválkodott egy "fasiszta áldozatok emlékműve" mellett. Tökmindegy, akkor is raktam volna rá virágot, ha a Júdeai Népfront emléktáblája :o) - (mondjuk a Júdeai Nemzeti Frontéra nem raktam volna ... :o)
Az alapanyag a tavaly installált kis sziklakertem amúgy is túlburjánzó varjúhájai (Sedum) - fehér varjúháj, hegyi varjúháj és borsos varjúháj. Az első kettő épp virágzik, a borsos jövőre fog - szép sárga virága lesz, nem olyan nagy, mint a hegyi varjúhájé, de mindegy.
Hétfő reggel munka előtt oda kanyarodtam a bicajjal, kislapát elő, föld fellazít, kipótol, növények be (szélre a borsos varjúháj, az a legkisebb, középre a nagyok), egy-egy liter víz meglocsolásra, majd még kell vinni rájuk egy kis földet, meg még egyszer meglocsolom, de azután oldja meg magának esővízzel, azért pozsgás ...
Labels:
akció,
gerillakertész,
székesfehérvár,
varjúháj
Location:
Székesfehérvár, Hungary
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)