Van ugye a kaktuszos szobánk. Májustól októberig mindenféle limlomok állnak benne, több kevesebb sikerrel rendbe rakva, de októberben átveszik az uralmat a kaktuszok, pozsgások és egyéb nem télálló növények. Mert ez az aszoba, amit nem fűtünk. 12-15 fok van télen, most sincs 18-nál több már.
Utólag is elnézést a feleségemtől.
Ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág (J.A.)
Kertészkedés, gerillakertészkedés, bio-öko gyógynövénykedés és egyéb növényekkel kapcsolatos foglalatosságaim.
2010. október 20., szerda
2010. október 14., csütörtök
Komposzt és melegágy kísérlet
Tavaly nyár vége felé készítettem egy minimál komposzthalmot a kertbe: kiástam egy sor gyeptéglát egy kb 1*1 méteres helyről, a gyeptéglák képezték a komposztáló oldalát, a 15 centis gödör meg az alapját. Ebbe kezdtem el aztán szórni a fűnyírás maradékát és az egyéb termelt biohulladékot. Almacsutka, kenyérhéj, kukoricaszár, rothadt csírás krumpli, maradék/megromltt zöldség alapú kaják, ilyenek.
Tavaly ősszel még túl friss lett volna, hogy használni tudjam, meg úgy olvastam, hogy a fű ha nagyon töményen van, nem is bomlik le rendesen (persze első alkalommal atom megtapostam, ami mint utólag kiderült nem volt túl jó ötlet) - szóval kapott egy kemény telet, de már télen látszott, hogy működik a dolog, mert a hó ott olvadt el először, a komposzton. Már ekkor érlelődni kezdett bennem a nagy terv - kombinálni kell a dolgot: nyáron/ősszel komposzt, télen/tavasszal melegágy. Most héten olyan jó idő volt, tegnap délután elkezdtem megbontani a komposzthalmot, gereblyével lekapartam a tetejéről a száraz füvet és egyebet, egészen odáig, míg eljutottam a már barna/fekete részig - ez kb 30 centivel a friss réteg alatt kezdődött. De hogy utána mivel folytatódott!!! Komolyan, szerintem ha kiszárítanám és meggyújtanám, simán égne. Rendes trágyaszagú zsíros fekete trutyi. Élmény volt látni, komolyan, hogy a mikroorganizmusok milyen szépen teszik a dolgukat. Szóval kesztyű, ásó, vödör, és hordtam szét az érett komposztot az ágyásokra, a bokrok és fák alá. Azután betakartam az érzékeny növényeket egy kis földdel (rózsa, levendula, rozmaring, ilyenek), és tökig kiszedtem a komposztot.
Ezután egy kicsit mélyebbre ástam, úgy 25-30 centire (igazából fél méterre kellett volna, csak sajnos a kertbe hordták az építési hulladékot nagyeszű építtetőék, így a komposztom aljának felét 25 centi mélyen egy vödörnyi beton teszi áthatolhatatlanná. Na igen, elkezdtem körbeásni, de egy idő után feladtam. Miután kiderült, hogy kb 50*60 centi széles és a széle a szűz föld alá is benyúlik.
Úgyhogy ennyi lett a mélység, ide került a maradék, még nem érett illetve fás szárú, még nem lebomlott növényi anyag. Erre egy kis föld került, majd a maradék földből helyreállítottam/elkészítettem a szélét a leendő melegágynak. Sajnos mivel nem tudtam mélyebbre ásni, belül talajszintben van, igazából mélyebben kellene lennie, de azért szerintem a rottyanás meg a fólia fog számítani akkor is. Elsőre, kísérletezgetni jó lesz ez is. Ha már 15 retkem lesz benne február/márciusban, már megérte.
Úgyhogy következő lépcsőfok egy keret rá átlátszó fóliával és egy pár saláta/retek mag, csak úgy szabadföldbe. Rakom már közben ezerrel a joghurtospoharakat, hogy tavasszal abba kezdhessem a palántázást.
Tavaly ősszel még túl friss lett volna, hogy használni tudjam, meg úgy olvastam, hogy a fű ha nagyon töményen van, nem is bomlik le rendesen (persze első alkalommal atom megtapostam, ami mint utólag kiderült nem volt túl jó ötlet) - szóval kapott egy kemény telet, de már télen látszott, hogy működik a dolog, mert a hó ott olvadt el először, a komposzton. Már ekkor érlelődni kezdett bennem a nagy terv - kombinálni kell a dolgot: nyáron/ősszel komposzt, télen/tavasszal melegágy. Most héten olyan jó idő volt, tegnap délután elkezdtem megbontani a komposzthalmot, gereblyével lekapartam a tetejéről a száraz füvet és egyebet, egészen odáig, míg eljutottam a már barna/fekete részig - ez kb 30 centivel a friss réteg alatt kezdődött. De hogy utána mivel folytatódott!!! Komolyan, szerintem ha kiszárítanám és meggyújtanám, simán égne. Rendes trágyaszagú zsíros fekete trutyi. Élmény volt látni, komolyan, hogy a mikroorganizmusok milyen szépen teszik a dolgukat. Szóval kesztyű, ásó, vödör, és hordtam szét az érett komposztot az ágyásokra, a bokrok és fák alá. Azután betakartam az érzékeny növényeket egy kis földdel (rózsa, levendula, rozmaring, ilyenek), és tökig kiszedtem a komposztot.
Az előtérben borsikafű és a maradék szárzeller, a cserép alatt nőnek a cikória levelei (hogy ne legyenek keserűek), mögötte a téli retek és a kakukkfű - kötük pedig a zsíros fekete komposzt.
Ezután egy kicsit mélyebbre ástam, úgy 25-30 centire (igazából fél méterre kellett volna, csak sajnos a kertbe hordták az építési hulladékot nagyeszű építtetőék, így a komposztom aljának felét 25 centi mélyen egy vödörnyi beton teszi áthatolhatatlanná. Na igen, elkezdtem körbeásni, de egy idő után feladtam. Miután kiderült, hogy kb 50*60 centi széles és a széle a szűz föld alá is benyúlik.
Úgyhogy ennyi lett a mélység, ide került a maradék, még nem érett illetve fás szárú, még nem lebomlott növényi anyag. Erre egy kis föld került, majd a maradék földből helyreállítottam/elkészítettem a szélét a leendő melegágynak. Sajnos mivel nem tudtam mélyebbre ásni, belül talajszintben van, igazából mélyebben kellene lennie, de azért szerintem a rottyanás meg a fólia fog számítani akkor is. Elsőre, kísérletezgetni jó lesz ez is. Ha már 15 retkem lesz benne február/márciusban, már megérte.
Ilyen lett a melegágy kerete, a maradék gallyakat még leszedem majd, egy réteg szima föld vagy homok kerül rá, felülre meg egy léckereten (dupla?) fólia. A bal alsó sarokban a visszametszett feketeszeder.
Úgyhogy következő lépcsőfok egy keret rá átlátszó fóliával és egy pár saláta/retek mag, csak úgy szabadföldbe. Rakom már közben ezerrel a joghurtospoharakat, hogy tavasszal abba kezdhessem a palántázást.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)